A Magyar Kerékpárosklub szerint gyakori, hogy ezek a beruházások silány minőségben készülnek el.

Hadházy Ákos, az LMP korrupcióügyi szóvivője elmondta: félő, hogy nem egyedi eset a hatvani bicikliúté, amely alig másfél év alatt botrányos állapotba került. Az épített beruházásoknál azonban jóval nehezebb a túlárazást megítélni, mint például egy tanulmány esetében. Csak akkor derül fény a szabálytalanságokra, ha egy belső ember hajlandó elmondani, hogy a tervektől – amelyek általában rendben vannak – az építéskor hol tértek el anyaghasználatban, technológiában. Az a szűk, műszaki szakemberekből álló kör, amelynek tudomása van a stiklikről, nem jeleskedik a tettesek lebuktatásban, mert tudják, hogy azután senki nem kéri fel őket műszaki ellenőrnek.

A trükkök száma végtelen: Hadházy információi szerint a sztrádaépítésnél például megvannak azok a helyek, ahol egy mintavétel kiváló eredményt produkál, ám lehet, hogy 300 méterrel arrébb már nincs benne a pályában az az anyag, ami a dokumentációban szerepel. Több év telhet el, mire nyilvánvalóvá válik a csalás, az elévülési idő miatt pedig akkor már nehezen vonhatók felelősségre a kivitelező cégek. Hatvanban az LMP-s politikus szerint a helyi ellenzéknek feljelentést kell tennie – az már más kérdés, lesz-e felelősségre vonás az eljárás végén.

A politikus egy 2010-ben átadott szekszárdi bicikliútról küldött nekünk friss fotókat, melyeken jól látható: itt sem más a helyzet, mint Hatvanban. Hadházy Ákos annak idején, még fideszes önkormányzati képviselőként jelezte aggályait a fideszes vezetésű városban épülő kerékpárutak minőségével kapcsolatban.

Magyar Kerékpárosklub: Egymásra mutogatnak a hivatalok
Hadházy Ákos felvétele

A kerékpáros szervezet szerint az, hogy a sok millió forintból készülő beruházások silány minőségűek, hamar javításra szorulnak, legalább annyira jellemző a bicikliutak esetében, mint más beruházásoknál: elég elterjedt. És hiába készül el valami jó minőségben, ha nincs, aki karbantartsa. A kerékpáros infrastruktúra nagy százaléka ráadásul hibás, elavult koncepciójú tervezés miatt járdákon vezetett, emiatt a karbantartás is sokszor hivatalok egymásra mutogatása miatt marad el – tájékoztatott Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője.

A Kerékpárosklub legutóbb a BKK feldarabolása miatt fejezte ki abbéli félelmét, hogy az átszervezés eredménye nehézkes hivatali működés lehet, ahol a felelősségi körök homályba vesznek. Az új fővárosi rendszer április 1-i felállítása óta például tapasztalataik szerint a Járókelő.hu-ra beküldött közérdekű bejelentéseknek még a válaszadási ideje is jelentősen megnőtt, az intézkedésekről nem is beszélve.

Úgy látják: bár vannak rossz példák, az utóbbi évek – jellemzően budapesti – fejlesztései már haladó gondolkodás alapján születtek, melyek az adott helyek igényei alapján vizsgálják, milyen beavatkozásra van szükség. Sok esetben nincs is szükség nagy beruházásra, költséghatékony megoldásokkal lehet eredményt elérni.

Egyre több önkormányzat látja be, hogy nem elkülönülő kerékpáros fejlesztésekre, hanem átfogó, komplex szemléletű változtatásokra van szükség a közlekedés hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tétele érdekében. Az integrált szemlélet segít abban, hogy ne pazarló, rossz minőségű megoldások épüljenek, hanem vonzó, jól használható biciklis infrastruktúra szolgálja ki az egyre több biciklivel közlekedőt.

A szervezet szerint azonban van még hova fejlődni, a Kerékpárosklub például most azt szeretné elérni, hogy a Tarlós-csomag által beharangozott, régimódi elvek ne tegyék semmissé az eddigi eredményeket.