Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize - közölte szerdán Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke.

Az erdélyi megye elöljárója Facebook-oldalán azt írta, hogy az erről szóló döntést szerdai ülésén hozta meg a Maros megyei vészhelyzeti bizottság. A beruházás révén biztosítják a vezetékes ivóvizet a Kis-Küküllő mentén élő 40 ezer érintett lakosnak.

Emlékeztetett, hogy a román kormány a hét elején 17,8 millió lejt (1,4 milliárd forint) utalt ki a sótalanító berendezések beszerzésére Maros megyének, a beszerzést a megyei önkormányzat és Dicsőszentmárton önkormányzata végzi.

A megyei önkormányzat közleménye szerint a Maros megyének jutó 3,3 millió lejes (260 millió forint) összeget a testület szerdai ülésén bele is foglalták a megye költségvetésébe. Ebből a megyei tanács két, fordított ozmózissal működő sótalanító berendezést vásárol a gyulakutai és a küküllőszéplaki vízüzem számára
- írták.

Maros megyében 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt, miután a folyóba hetek óta sós vizet szállít az elárasztott parajdi sóbányából a beleömlő Korond-patak. Az egymást követő sóhullámok miatt a Kis-Küküllő völgyében épült víztisztító állomások kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelnek, a lakosságnak a katasztrófavédelmi felügyelőség biztosítja az ivó- és háztartási vizet.

A Kis-Küküllő vízének sótartalmát a parajdi sóbányánál zajló, a Korond-patak elterelését célzó sürgősségi munkálatok is befolyásolják. Ezek viszont az újabb, kitolt határidőre sem készülnek el - jelentették be szerdán a helyszínen tartott sajtótájékoztatón az illetékesek.

Petres Sándor Hargita megyei prefektus a Maszol hírportál szerint arról számolt be, hogy a patak vizét felfogni hivatott csövek összehegesztését befejezték ugyan, azonban a csőrendszer kezdő- és zárószakaszán újabb betonozási munkálatokra lesz szükség. Továbbá a biztonságos üzemeltetés érdekében meg kell várni, hogy a friss beton megszáradjon. A patakeltereléssel július 18-ára kellett volna végeznie a kivitelezőnek, miután a július elsejei eredeti határidőt nem tudta tartani.

A Székelyhon cikke szerint a sajtótájékoztatón Ovidiu Ianculescu, a Maros vízügyi igazgatóság vezetője arról számolt be, hogy a Korond-patak sótartalma továbbra is ingadozik, annak ellenére, hogy nem voltak számottevő esőzések a térségben. Petres Sándor a hírportálnak azt mondta: "eleve ihatatlan", literenként 0,25 grammnál is magasabb sótartalmú víz folyik be a munkatelepre, ami az építkezés területén eléri a 0,75 grammot, majd távozva megközelíti a literenkénti egy grammot.

Ianculescu a hírportálnak elmondta, véleménye szerint a magas sótartalom okozói a patakba áramló, nyilvántartásba nem vett források, ezek vize szerinte jelentős mennyiségű sót szállít. A probléma lehetséges okát még vizsgálják a szakemberek.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.