Hírek
2020. Április 18. 05:00, szombat |
Belföld
Forrás: mti
Nincsenek európai standardok a járvány idején alkalmazható szabályokra
Ez derül ki az Alapjogokért Központ legfrissebb elemzéséből, amelyet pénteken közöltek az MTI-vel.
A magyar alkotmányos szabályrendszert és más EU-s országoknak a jelenlegi járványügyi helyzetben alkalmazott gyakorlatát vizsgálva megállapítható, hogy sok államban - megfelelő szabályozás híján - nem volt lehetőség alkotmányos szabályokon alapuló különleges jogrendet bevezetni - olvasható az Alapjogokért Központ elemzésében.
A közleményben azt írják, az ilyen országokban általános, rendes jogalkotási eljárásban, sokszor egyszerű többséggel fogadtak el olyan rendkívüli szabályokat, amely a végrehajtó hatalom egy részét, sok esetben egy-egy közigazgatási szervet ruháztak fel speciális jogkörökkel a járványügyi helyzet kezelésére.
Hozzátették, alkotmányban rögzített különleges jogrendi szabályok híján vagy akkor, amikor egyszerűen egy közigazgatási szerv jár el válsághelyzet idején, értelemszerűen a parlamenti kontroll jóval kisebb mértékű, mint amikor egy kormány alkotmányos felhatalmazás alapján cselekszik különleges jogrendi szabályok szerint.
Több ország esetében pedig a különleges szabályoknak nincs időbeli korlátja, arról a végrehajtó hatalom, vagy egyes szervei a parlament bevonása nélkül dönt - áll az elemzésben.
Az Alapjogokért Központ szerint a magyar veszélyhelyzeti jogrend az Alaptörvényben meghatározott kereteken nyugszik, a kormány számára adott különleges felhatalmazást az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadta el, és azt bármikor visszavonhatja, szemben a sok európai országban alkalmazott, kifejezetten elnagyolt szabályrendszeren nyugvó gyakorlattal.

Az Országgyűlés a veszélyhelyzet alatt folyamatosan ülésezik, ellenőrzési jogköre alapján a kormányt beszámoltathatja - emelték ki.
Mint írták, az EU-s körképből az is világosan látszik, hogy nincs egységes európai gyakorlat a járványügyi helyzetben alkalmazandó "különleges jogrendi" szabályrendszerekre.
"Nem beszélhetünk standardokról sem a különleges jogkörökre vonatkozó felhatalmazás módja, sem azok alanya, sem azok gyakorlása és parlamenti ellenőrzése, sem pedig azok időhorizontja tekintetében" - írták, hozzátéve, a Magyarországgal szemben e téren megfogalmazott kritikák tehát valójában nélkülözik a valós jogi szempontokat, politikai jellegűek és kettős mércét alkalmaznak.
A mostani vádak - a központ szerint - ráadásul jól illeszkednek abba az elmúlt 10 évet jellemző világnézeti konfliktusba, amely a magyar kormányt politikai és ideológiai okokból támadja és melynek valódi oka, hogy a magyar kormánypártok kétharmados többséggel rendelkeznek az Országgyűlésben.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Április 15. 15:00, szerda | Belföld
Uniós szóvivő: a helyreállítási alap forrásainak lehívásához Magyarországnak teljesítenie kell a szupermérföldköveket
Ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen az Európai Unió helyreállítási és ellenállóképességi alapjának (RRF) forrásaihoz, teljesítenie kell az úgynevezett szupermérföldköveket
2026. Április 15. 13:00, szerda | Belföld
Török Zoltán: a piac várakozásai szerint kiszámíthatóbb lesz a gazdaságpolitika
2026. Április 15. 11:17, szerda | Belföld
Az államfő Magyar Pétert fogja javasolni a miniszterelnöki tisztségre
2026. Április 15. 07:21, szerda | Belföld
Magyar Péter az uniós források feloldásáról egyeztetett telefonon az Európai Bizottság elnökével
Újabb fontos telefonbeszélgetést folytatott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki erről a Facebook-oldalán számolt be kedden.
