A közlemény szerint a névváltoztatáshoz szükséges jogi aktusok a hivatalos közlönyben is megjelentek kedd este.

"Legyen a mai nap egy hosszú barátság kezdete Görögország és Észak-Macedónia között" - írta Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter a Twitter közösségi portálon, hozzátéve, hogy a két ország nem változtathatja meg a múltját, de a jövőt a barátságra, a partnerségre és az együttműködésre építheti.

A macedón hatóságok hétfőn kezdték meg a hivatalos épületeken olvasható feliratok cseréjét, a Macedónia elnevezést mindenhol Észak-Macedóniára változtatják meg. Vasárnapról hétfőre a macedón kormány épületéről is eltűnt a "Macedón Köztársaság kormánya" felirat, amelyet a napokban az "Észak-macedón Köztársaság kormánya" felirattal helyettesítenek majd. A névtáblát a macedón-görög határon is lecserélték már. Kedden pedig felvonták a NATO zászlaját a kormányhivatal épülete előtt.

A macedón kormány és a NATO múlt szerdán írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen. Erre várhatóan 2020-ban kerül sor.

Görögország azonnal ratifikálta is a jegyzőkönyvet, ennek következményeként pedig Macedóniát ezentúl Észak-Macedóniának hívják, és ezzel lezárult egy majdnem harmincéves folyamat, a görög-macedón névvita néven elhíresült diplomáciai csatározás.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé tette, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

Miután a felek 27 éves csatározás után megállapodtak a névváltoztatásról, további hét hónap kellett ahhoz, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek.

A görög és a macedón külügyminiszter tavaly június 17-én írta alá a névváltoztatásról szóló megállapodást. Az egyezmény értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják majd, az ország hivatalos nyelve a macedón, az ott élők nemzetisége macedón, állampolgársága pedig macedón/Észak-Macedónia állampolgára, minden ország a saját nyelvére fordítva használhatja az Észak-Macedónia, illetve az Észak-macedón Köztársaság elnevezést.

A megállapodást ezt követően a macedón parlament ratifikálta, majd Zoran Zaev kormányfő népszavazást kezdeményezett, hogy kiderüljön, mennyire támogatják az állampolgárok az ország nevének megváltoztatását. A nem ügydöntő referendumon feltett kérdésre - Támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt? - ugyan a voksolók több mint 90 százaléka igennel válaszolt, ám a részvételi arány alig haladta meg a 36 százalékot, így érvénytelen lett a népszavazás. Ennek ellenére a miniszterelnök alkotmánymódosítást kezdeményezett, amelyet a parlament idén január 11-én meg is szavazott. Két héttel később pedig a görög törvényhozás is jóváhagyta a névváltoztatásról szóló megállapodást.