Ennek felhasználásával a tudósok máris azt vizsgálják, hogy miért ez az egyetlen olyan emlős, amely csakis ugrálva képes helyet változtatni.

A kutatók szerint a munka során sikerült felfedezni egy olyan gént is, amely az ugrálásért felelős - ez lehet a mérföldkő a kenguruk fejlődését vizsgáló kutatásokban. A különös emlősök és általában az erszényesek fejlődése ugyanis immár 130 millió éve különvált a többi emlősétől - írja a Genome Biology.

A kutatások során egy apró termetű erszényes, a Derby-kenguru DNS-ét vizsgálták, amely Ausztrália déli és nyugati partvidékén él. Az apró állat azonban csupán a harmadik az erszényesek sorában, amelynek feltérképezték a genetikai felépítését: korábban erre a sorsra jutott már a tasmán ördög és a dél-amerikai oposszum.

Nagyon fontos, hogy minél több emlős génjeit megismerjük, így ugyanis pontos képet kaphatunk arról, hogy hogyan fejlődtek ki az állatok és maga az ember. Abban is reménykedünk ugyanakkor, hogy az efféle kutatásoknak köszönhetően egyre több emberi betegségre találunk majd gyógymódot - mondta dr. Elisabeth Murchison.

OrientPress Hírügynökség