A kutató azzal kapcsolatban, hogy kötelező lesz a kereszt kifüggesztése június 1-jétől Bajorország valamennyi állami hivatalában, elmondta: a döntés előzménye volt, hogy a közintézményekből eltávolították a keresztet iszlám kérésre. Az iszlámnak vannak követelései, az iszlám hitűek világképét sérti, ha a kereszténység bármilyen módon kifejezésre kerül, ez az alapműveikből ered, és identitást erősít az iszlám közösségeken belül - mondta.

Kiemelte: alapvető értékrendbeli különbség van a két vallás és társadalom között. A keresztény-zsidó társadalmak a szólás-, vélemény-, vallásszabadságon alapszanak, azon, hogy minden ember egyenlő, és így születtek az alkotmányok. Az iszlám világkép szerint nem egyenlő egy muszlim egy nem muszlimmal, és erre irányul minden politikai szintű követelésük. Az iszlám nemcsak vallás, hanem komplex civilizáció, az élet minden területére kiható jogi, hadászati, politikai rendszer - húzta alá.

A kutató azzal kapcsolatban, hogy több százezer muszlim gyermeknek kellene biztosítani a hitoktatást Németországban, azt mondta: a 2016-os adatok szerint Németországban jelenleg ötmillió muszlim él, az érintett hét-nyolcszázezer gyerek főképp török bevándorlók gyermeke. Ehhez hozzáadódik a mintegy egymillió muszlim, aki a jelenlegi migrációs válsággal került az országba. Az iszlám családba születő gyerek nem dönthet a vallásáról, automatikusan muszlim lesz, a képzésük az iszlám hitre kiskoruktól kezdve folyamatos. Kizártnak nevezte azt, hogy nem muszlim tanítsa az iszlámra a muszlim gyerekeket, ahogy azt is, hogy a kereszténységről tanítsák őket, mert az hitehagyáshoz vezethetne.