Mint levelükből kiderül, eddig közel 39 ezer munkavállaló jutott Széchenyi Pihenőkártyához, a tárca álláspontja szerint pedig 18 ezer forint helyett 30 ezret is kaphatunk béren kívüli juttatás formájában.

Hány elfogadóhely kész jelenleg az Erzsébet-kártya, illetve a SZÉP- kártya fogadására – kikkel tudott szerződést kötni az állam?
A SZÉP Kártya esetében az elfogadóhelyekkel nem az állam, hanem a kártya kibocsátó intézmények (jelenleg a K&H, az MKB és az OTP Csoport) kötnek szerződést. Úgy számolunk, hogy legkésőbb a második negyedév végére akár közel 20 ezer kártyaelfogadó hely működik majd Magyarországon. Tekintettel arra, hogy a kártya elfogadására többféle technikai megoldás is lehetséges (POS terminál, vagy internetes fizetés, vagy telefonos autorizáció), a korábbi rendszernél sokkal bővebb kör lesz képes a SZÉP Kártya elfogadására.

A fenti intézményekkel eddig több mint 2800 munkáltató és 5300 elfogadóhely kötött szerződést, mintegy 39 ezer munkavállalónak van már SZÉP Kártyája.

Melyik intézmény bocsátja ki az új kártyákat, és terveik szerint mikor jutnak el minden igénylőhöz?
SZÉP kártyát jelenleg három intézmény bocsát ki: az OTP Csoport, az MKB és a K&H. A rendszer nyitott, így a rendeletben foglalt kritériumoknak megfelelő intézmények elvileg korlátlan számban csatlakozhatnak, és válhatnak kibocsátókká. A kormányrendelet értelmében a munkaadók 2012. január 1-től adhatják le igényüket a kibocsátóknál, amelyek a SZÉP Kártyákat a normál (a bankkártyához hasonló) átfutási idővel szállítják le az igénylők számára. Tekintettel arra, hogy a januári cafeteria kifizetéseket februári fizetésükkel kapják meg a munkavállalók, a SZÉP Kártyát igénylő vállalatoknál az átfutási idő nem okozhat fennakadást, a munkavállalók időben felhasználhatják a SZÉP Kártyára érkező kifizetéseket. További előny, hogy SZÉP Kártya esetén a juttatások az adott tárgyéven belül bármikor befizethetők a kártya alszámláira, éves szinten 450 ezer forintig kedvező adózással, akár egy összegben is.

A tárca egyeztetett a cafeteria-rendszert korábban működtető nagy cégekkel a változásról?
A tárca feladata a béren kívüli juttatások rendszerének teljes körű megújítása volt oly módon, hogy a kedvezményes adó és járulékfizetés alá tartozó cafeteria elemek - növekvő belföldi turisztikai bevételekkel és új munkahelyek teremtésével - a nemzetgazdaság számára jelentsenek előnyöket. Fontos, hogy a kibocsátók stabil pénzügyi háttérrel rendelkezzenek, amelyet a PSZÁF ellenőriz, ezért a szükséges egyeztetéseket az MNB-vel, a PSZÁF-fel, az MKEH-val, valamint az érintett közigazgatási szereplőkkel folytattuk le.

A korábbi utalványok nagy mozgásteret biztosítottak felhasználójuknak, az Erzsébet-kártya viszont csak ötezer forintos keretet hagy hidegélelem-vásárlásra – miközben az éttermi és az otthoni étkezés között jelentős árkülönbség adódhat. Hogyan lehet kompenzálni ezt a különbséget?

Az új cafeteria rendszer kedvező adó- és járulékfizetés alá tartozó elemei komplementer, egymást kiegészítő termékek.

A SZÉP Kártya második, meleg étkezést szolgáló alszámlájára éves szinten 150.000, havonkénti bontásban 12.500 forint utalható. Emellett további éves szinten 60 ezer, havonta 5000 forintot lehet adni Erzsébet-utalványon, amely 2012-ben még meleg és hideg étkeztetésre egyaránt használható.
Ehhez a január elsejétől hatályos Szja. törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén hozzájöhet az üzemi étkeztetés keretében további 12 500 forint.Ez összesen akár 30 ezer forint, ami jóval több a korábbi 18.000 forintos keretösszegnél.

Fentiekből következik, hogy ott is 17.500 forintot kaphat a munkavállaló, ahol nincs üzemi étkezde. Ez nem sokkal kevesebb, mint a tavalyi összeg. Étkezési jegy esetében nagyon ritka volt a tízezer forint feletti juttatás, valójában az 5-10 ezer forint közötti összeg volt a reális felhasználás, amit most több formában kaphat meg a munkavállaló.

OrientPress Hírügynökség