Az Orpheus Állatvédő Egyesület arra hívja föl a figyelmet, hogy ivarzási időszak alatt fokozottabb óvatossággal sétáltassuk a kijelölt helyeken a házi kedvenceket, ne engedjük pározni őket.

A tavasz a házi kedvenceink számára (kutyák, macskák) egyet jelent a szaporodási időszakkal. Ilyenkor az állatok furcsán viselkedhetnek: izegnek-mozognak, a kerítés alatt lukat ásnak, elszökhetnek, hangosan vonyítanak, és folyton-folyvást társat keresnek. Az állatok – ha engedjük pározni őket - elszaporodhatnak, ezzel növelve a kóbor állatok egyébként is magas számát.

A négylábú háziállataink szaglószerve sokkal fejlettebb mint az emberé, így akár kilométerekről is megérezheti a hím állat azt, hogy valahol tüzelni kezdett egy nőstény. A macskák ivarzásából a tömbházban élő lakosság csak a macskazenét érzékeli (a macskák hangosan nyávognak). A szabadjára engedett kutyák/macskák csoportosan - falkákba verődve próbálják meg egymást fedezni. Ez az emberek számára gyakran ijesztő ceremónia.

Félelem a tüzelés miatt utcán kóborló állatoktól
Az Orpheus Állatvédő Egyesület tapasztalata az, hogy a tüzelési időszakban nem ritka, hogy rövidebb-hosszabb időre elszöknek a kedvencként tartott állatok. Sok esetben a kószáló négylábúak komoly riadalmat keltenek az emberek körében. Van, hogy az elkószált kutyák / macskák soha többé nem kerülnek vissza gazdáikhoz, mert például járművek kerekei alatt végzik, vagy az erdőben a vadászok kilövik őket, de nem ritka, hogy legyengülve pusztulnak el.

Előfordulhat, hogy a felfokozott állapotban lévő szabadjára engedett kutyák harapásos baleseteket okoznak: a megriadt ember az idegen állatot valamilyen eszközzel távozásra kívánja kényszeríteni (fadarabok, kövek formájában), vagy ijedtség miatt az utcán közlekedő ember hangos kiáltozással jelzi félelmét, a kutya pedig visszatámad. Érdemes támadó állatfalka esetén passzív állapotban biztonságos helyre menni, és onnan kérni segítséget. Saját és a környezetünk biztonsága érdekében kerüljük el a tragédiához vezető szituációkat.

A túlszaporodás
A társadalom számára az igazi problémák az állatok ivarzása utáni hónapokban képződnek: a befedezett szuka kutyák megszülik kicsinyeiket. A kóbor anyaállatok az utcán, a bokor alatt, az árokban adnak életet utódaiknak. Van, hogy az anya és kölykei is elpusztulnak a folyamatban, de legtöbb esetben életképesek maradnak, az anya felneveli kölykeit, ezzel is növelve a kóbor állatok számát.

Kedvencként tartott állatainkat ne szaporítsuk, ne termeljünk kóborrá váló állatokat. Az ivarzási időszak alatt fokozottabb óvatossággal sétáltassuk a kijelölt helyeken a házi kedvenceket, ne engedjük pározni őket. Legjobb lenne a nem tenyésztési célú állatokat ivartalaníttatni.

Az állatvédők törekvései ellenére a kóbor állatok száma nem csökken. A legjobb dolga azoknak a 'kóbor' kutyáknak és cicáknak van, amelyek meg sem születnek... a környezettudatos állattartással számos probléma (a kóbor állatok utcára kerülése is) megelőzhető lenne.

Utcára engedett, kóbor állatok
A háziállatokért, azok tetteiért minden esetben az állat tartója, azaz a gazda felel. A 2004. évi X. törvény értelmében állattartóként állatkínzási bűncselekményt követ el az, aki háziasított emlősállatot elűz, elhagy, kitesz. Állat kóborrá tételéért akár három évig terjedő börtön is kapható! Sajnos az állatok kidobásáért/elengedéséért csak ritkán indul rendőrségi eljárás.

Állattartói jogosítványt, állatrendőrséget sürgetnek a felelős állattartók
Az Orpheus Állatvédő Egyesület több éve szorgalmazza a felelős állattartás előrébb mozdításához szükséges szabályok kialakítását. Állatot jelenleg mindenki szabadon tarthat. Némi szabálymódosítással sikeres lehetne például a lakosság állattartói körében az állattartói jogosítvány bevezetése. A rendészeti törvény reformjaként a rendőrség, a polgárőrség, a közterület felügyelet, és a többi hatósági szerv mellett életre kellene hívni az ebrendészetek vagy divatos szóval az 'állatrendőrség' szervezetet is.

OrientPress Hírügynökség