A közös fejlesztésekről, beszerzésekről és missziókról, illetve az európai hadiipar megerősítéséről szóló kezdeményezéssel sok szakember szerint a jövőbeli európai védelmi unió alapjait rakják most le.

Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést, amely lehetővé teszi a szorosabb biztonsági és védelmi együttműködést a tagállamok között, és csökkenti az EU függőségét az Egyesült Államoktól.

A miniszterek az először végrehajtandó projektek előzetes listájáról is megegyeztek. Ezek egyebek mellett magukban foglalják gyorsreagálású kiberbiztonsági csapatok és egy orvosi egység felállítását, egy logisztikai központ létrehozását, továbbá közös normák megalkotását a katonai rádiózásban.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a döntést, hangsúlyozva, hogy Európának nem szabad másokra bíznia a biztonságát és a védelmét.

A huszonnyolc EU-tagország közül egyedül Dánia, az Egyesült Királyság és Málta nem csatlakozott a PESCO-hoz, ez azonban utólag is lehetséges, s a lehetőség ráadásul unión kívüli országok számára is nyitva áll, sokan például kívánatosnak tartanák, ha később majd London is részt venne az együttműködésben.

Az Európai Unió védelmi dimenziójának erősítése már hosszú évtizedek óta a politika napirendjén van, de a korábbi kezdeményezések rendre kudarca fulladtak, elsősorban az Egyesült Királyság ellenállása miatt. A szigetország tervezett kilépése az EU-ból, Oroszország ukrajnai beavatkozása, valamint Donald Trump elnökké választása nyomán az ügy azonban ismét a figyelem középpontjába került.