Az egyenesszárnyúak, úgymint tücskök, szöcskék és sáskák evolúciós szempontból, ökológiailag és gazdaságilag is nagy jelentőséggel bírnak és mintapéldányai az akusztikus kommunikációt használó állatoknak.

A hollandiai Wageningeni Egyetemen dolgozó Sabrina Simon és az amerikai Texas A&M Egyetem munkatársa, Hojun Song vezette kutatócsoport egy genomikai adatbázist használva vizsgálta, hogy miként alakult ki a hallás és a hangképzés, illetve diverzifikálódott több száz millió év alatt az egyenesszárnyúaknál - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A kutatók megállapították, hogy a tücskök jellegzetes hangját 300 millió évvel ezelőtt lehetett először "érzékelni": azért csak érzékelni, mert a specializálódott hallószervek csak később fejlődtek ki.

A hangképzés eredetileg védekező mechanizmus volt az ellenség ellen, amelyet megijesztett a szájában rezgő tücsök.

Később a hangképzés fontos szerepet kezdett játszani a reprodukcióban, mivel a ciripelő tücskökre nagyobb eséllyel akadt rá egy nőstény.

A rovarok az állatvilág egyik legfajgazdagabb csoportja. Csaknem minden ökoszisztémában kulcsszerepet játszanak, a számuk azonban rohamosan csökken.

A rovarfajok betolakodó fajokká válnak vagy eltűnnek a klímaváltozás miatt. Ennek önmagában hatása van az ökoszisztémákra és végül az emberekre is.

"Muszáj megértenünk az evolúciós történetét ennek az elképesztően sikeres állatcsoportnak. Ez a napi gazdasági életünk szempontjából is fontos, mivel csak így tudjuk megérteni, hogy mi történik, ha a rovarfajok hanyatlanak vagy eltűnnek" - mondta Simon.

A szakemberek a Nature Communications című tudományos folyóiratban publikálták az eredményeiket.