Amely nem csupán megmutatja a jeges kontinens sziklaágyának alaprajzát, de jól szemlélteti, hogy miként reagálhat az Antarktisz a globális felmelegedésre.

A Bedmap elnevezésű térkép elkészítéséhez több évtizednyi – repülőgépről, kutyaszános expedíció során, illetve műholdak révén begyűjtött – adatot használtak fel a kutatók. A feltárt sziklarengetegnek mindössze az egy százaléka látszik ki a jégtakaró alól. A szakemberek már most is jelentős változásokat tapasztalnak a Déli-sarkvidék peremén, ahol egyre nagyobb jégtömegek tűnnek el az óceánban, hozzájárulva ezzel a globális tengerszint-emelkedéshez.

A Bedmap által tartalmazott információk segíthetnek a kutatóknak meghatározni, hogy milyen ütemben fognak végbemenni a kontinensen a várható jövőbeli változások. „A Déli-sarkvidéki jégtakaró állandó utánpótlását a hóesés biztosítja. A jég pedig lejjebb ereszkedik a part menti területekre, ahol aztán leválik a kontinensről vagy elolvad az óceánban. Ez egy hatalmas, lassú sebességű hidrológiai folyamat” – idézte a BBC brit közszolgálati médium internetes oldala (www.bbc.co.uk) Hamish Pritchardot, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) munkatársát.

„Ennek a folyamatnak a modellezéséhez ismerni kell a jég fizikai tulajdonságait, de annak a területnek a topográfiáját is, amelyen a jég halad” – tette hozzá. A szakember az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) e héten tartott őszi találkozóján mutatta be a digitális térképet, amely valójában már egy második változat. A 2001-es Bedmap 1,9 millió mérési pont, míg a mostani Bedmap2 több mint 27 millió mérési pont alapján készült.

A térkép elkészítéséhez nagymértékben hozzájárultak az elmúlt évek légi radarmérései. Ezek során ultrarövid hullámokat bocsátottak a hótakaró irányába, és a visszaverődő hullámok alapján mérték be a sziklaágy mélységét, illetve a hótakaró vastagságát. Ilyen módszerrel térképezték fel 2007 és 2008 során az Alpok méreteivel megegyező Gamburcev-hegységet, amelynek legmagasabb pontja eléri a háromezer méteres tengerszint feletti magasságot.

A térképnek jelenleg két hiányos része van. Ezek közül az egyik a Gamburcev-hegység és a partvidék közötti terület, a másik pedig a Shackleton hegyvonulat déli részétől a Déli-sark irányába elterülő térség.