Kifejtették: az Európai Bizottság 2019 júliusában megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen a brüsszeli testület egyik legfontosabb biztosi posztját, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős portfóliót szánja novembertől Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszternek, magyar EP-képviselőnek. Ezzel Magyarország egy kiemelt jelentőségű, az unió jövője szempontjából kulcsfontosságú területet kaphat az Európai Bizottságban - írták. Értékelésük szerint, ez "elismerés mind az országnak, mind Trócsányi László biztosjelöltnek".

A Századvég szerint Trócsányi László biztosi pozíciójának elnyerésében és politikai kilátásainak javulásában szerepet játszhat a "keleti" tagállamok - különösen a visegrádi négyek - szövetségének és befolyásának erősödése. A régió pozícióját tovább javíthatja, hogy egy kelet-közép-európai, a bolgár Krisztalina Georgieva kerülhet egyetlen jelöltként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élére, vagyis a régió adhatja az egyik legfontosabb globális szervezet vezetőjét. A visegrádi tagállamok szövetségét jelentősen szilárdította az elmúlt évek szoros érdekszövetsége is. "Erejüket" pedig az, hogy mára az unió növekedésének "legfőbb motorja" Közép-Európa lett - hangsúlyozták.

Kitértek arra is, hogy a Trócsányi Lászlónak szánt bővítés- és szomszédságpolitika, valamint a migráció közötti elméleti összefüggések már évek óta világossá váltak az európai közvélemény jelentős része számára. "Orbán Viktor magyar kormányfő joggal mondhatta pár évvel ezelőtt: ha a múltban Európa nem habozott volna, és ha 2015-ben Macedónia, Montenegró és Szerbia már mind az EU-n belül lett volna, akkor az illegális migránsok útja aligha vezethetett volna Németországig" - értékelt a Századvég. Az elemzés szerint éppen ezért stratégiai jelentőségűnek kell tekinteni a Nyugat-Balkánt, ahol az európai jelenlét további meggyengülését nem szabad megengedni, hanem éppen ellenkezőleg, az eddigieknél erőteljesebb "politikai befektetésre" van szükség a keresztény gyökerű Európa és integrációs közössége, az Európai Unió jövője érdekében.

A Századvég azt írta: "bár vannak biztató jelei a Juncker-bizottság időszakához (2014-2019) képest remélhető politikai hangsúlyváltásnak", az új Bizottság irányválasztását illetően domináns szerepre törő nyugat-európai baloldal, a zöldek, liberálisok és szocialisták, továbbra is kihívást jelentenek majd a bevándorlásellenes kormányok és jövendő biztosaik szempontjából.