A Dömötör úti régészeti lelőhelyként nyilvántartott területen már 2011-ben is végeztek kisebb ásatásokat, így sejteni lehetett, hogy a Duna egykori árterébe benyúló, magasparti rész több korszakban is lakott volt - mondta Ódor János Gábor, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója.
Ezúttal több mint 6000 négyzetméternyi területet tártak fel Czövek Attila régész vezetésével. A lelőhelyről 128 objektum került felszínre, többek között egy késő rézkori, Baden-kultúrához köthető, egy késő bronzkori, a halomsíros kultúrához tartozó és egy késő vaskori - kelta kori - település nyomait tárták fel.
Ismertetése szerint a leletek kétharmada egy 3-4. századi, római kori településről származik. Elsősorban nagy méretű vízelvezető árkok, keskenyebb, területhatároló árkok, tároló gödrök, gödörházak, sütőkemencék és három kút maradványai kerültek elő. A gödrökben pénzérméket, kisebb bronztárgyakat - fibulákat, övcsat darabokat -, egy sütőkemence égető terének aljáról kerámiaedények darabjait találták meg, ezek a tárgyak a település kormeghatározását segítik.
Mint mondta, a lelőhelytől közvetlenül délre egy Limes menti őrtorony állt, amelyet felszíni kutatással és légi fotók segítségével már korábban sikerült azonosítani. Egy 2008-as, a 6-os út melletti feltáráson pedig egy szintén a 3. század végéről, a 4. század elejéről származó, római kori temető került felszínre sírrablások miatt viszonylag szegényes leletanyaggal.
A római katonai védvonal Tolna megyei szakaszán a jelenlegi ismeretek szerint négy erőd állt: Dunakömlődnél Lussonium, Tolnánál Alta Ripa, Őcsény határában Alisca és Várdomb mellett Ad Statuas. Az erődök között körülbelül öt kilométerenként épültek őrtornyok. Feltételezhető, hogy a most feltárt területen az egyik ilyen őrtornyot kiszolgáló, polgári lakosságú település állhatott, amely mellett a hozzá tartozó temető helyezkedett el.