A cég egyik szóvivője csütörtökön kért hivatalosan bocsánatot a „malőrért”. Mint fogalmazott, a közösségi oldal irányelvei ugyan nem engedik a meztelenséget ábrázoló vagy sugalló tartalmakat, ám a szobrok kivételt képeznek, ezért engedélyezni kellett volna a bejegyezést.

A mintegy 30 ezer éves willendorfi vénuszról készült fotót az olasz művészetpártoló Laura Ghianda posztolta ki a Facebook-oldalára, ám azt nem helyénvaló tartalomnak minősítette a Facebook, és törölte, annak ellenére, hogy az olasz nő négyszer fellebbezett a döntés ellen.

A The Art Newspaper honlapján korábban megjelent cikk szerint Ghianda első decemberi Facebook-posztját, amelyben elítélte a közösségi oldal cenzúráját, több mint hétezren osztották meg. A felháborodott nő akkor azt üzente, hogy az „emberi kultúra és a modern intellektualizmus elleni háborút nem fogják tolerálni”.

A willendorfi vénusz a bécsi Természettudományi Múzeum gyűjteményének ékköve. A mindössze 11 centiméteres szobrot, amelyre 1908-ban bukkantak Wachau térségében, a nőiesség és a termékenység egyfajta ikonjának tartják a művészettörténészek.

A bécsi múzeum januárban maga is kérte a Facebookot, engedélyezze, hogy a Vénusz-szobrot továbbra is a maga meztelenségében mutassák be. „A látogatók soha nem panaszkodtak a női alak meztelenségére. Nincs ok arra, hogy befedjük a willendorfi vénuszt, eltakarjuk meztelenségét sem a múzeumban, sem a közösségi oldalon” – reagált korábban az intézmény.

Nem ez az első alkalom, hogy a Facebook művészeti alkotásokat cenzúráz, február elején tárgyalta egy párizsi bíróság Frédéric Durand-Baissas francia tanár keresetét, aki beperelte a közösségi oldal működtetőit, mert lezárták oldalát, amikor posztolta Gustave Courbet világhírű alkotását, A világ eredetét, mert az a meztelen női altestet, beleértve a szeméremtestet ábrázolja. Az ügyben várhatóan március 15-én hoznak ítéletet.